Szombat
2017-09-23
04:41:27
...
Statisztika

Truffa portál

Cikkek

Főoldal » Cikkek » Cikkek » Irodalom

Alig van párja atyámnak!

Kettős évfordulóra emlékezünk ezekben a napokban.
Az egyik 1860. január 27 – Bolyai János halálának évfordulója, a másik 1775. február 9. Bolyai Farkas születésének évfordulója.
Miként ez a két időpont, akképpen a két említett személy is elválaszthatatlan egymástól.
Apa és fia.
Elválaszthatatlanul szoros kapcsolat és kibékíthetetlen ellentét.
A tehetséggel párosult szorgalom és a világot beragyogó zseni.
Az apa – Bolyai Farkas - matematika-, fizika- és kémiaprofesszora Marosvásárhelyen a Református Kollégiumban, aki tudott latinul, görögül, héberül, románul, németül, angolul, franciául és olaszul, sőt még nyolcvanéves korában is képes volt latinul verset rögtönözni bármely témában. Fő műve a Tentamen, melyben rendszerbe foglalta az aritmetikát és geometriát. A tudomány mellett a szépirodalom is vonzotta – színpadi műveket, fordított angolból, németből, érdekelte a zeneelmélet, gyümölcstermesztés, borászat, gyógyszerészet, különböző műszaki problémák. Például az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence nagy népszerűségnek örvendett. Hozzá mérhető sokoldalú ember csak a reneszánsz korában született.
A fiú – Bolyai János – alkotta meg azt a nem-euklideszi geometriát, melyet így fogalmazott meg 1823-ban apjának írt levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem”. A korai kézirat bár elveszett, de édesapja művének mellékletekén, Appendix címen nyomtatásban is napvilágot látott. Toró Tíbor szavai szerint egy évszázaddal előbb megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. Munkásságának értékét, csak halála után ismerték fel a nyugati, műveltebb világban, a latin nyelven írt Appendixet pedig hamarabb fordították le olasz, francia és angol nyelvre, mint magyarra!
Minden szakmai és egyéni ellentéteik dacára János szavai édesapja temetésén mutatja szellemének messze az átlag fölötti magasságát: „Különösen ritka a többek között egy személyben mélyebb mathesisi és költészi szellemet egyesülve látni; e részben is, mint sok egyébben, elég csodálkozásomra, alig van párja atyámnak.”
Bolyai Farkas született 1775. február 9. Bolya nevű erdélyi faluban és meghalt 1856. november 20. Marosvásárhelyen.
Bolyai János született 1802. december 15 Kolozsváron és meghalt 1860. január 27. Marosvásárhelyen. Mindketten a marosvásárhelyi református temetőben találtak végső nyugalomra. Közös sírjuk Marosvásárhely leglátogatottabb zarándokhelye. Emléküket a nagyvilág is őrzi: egy kisbolygó és egy holdkráter is a Bolyai nevet viseli.
(Életrajzi adatokat csak ennyit írok, az érdeklődő ugyanis megtalálhatja azokat a lexikonokban, vagy az elektronikus adathordozókon.)

2014. február 4.
Kategória: Irodalom | Hozzáadta:: Szabolcs (2014-02-04)
Megtekintések száma: 171 | Hozzászólások: 1 | Címkék (kulcsszavak): Bolyai Farkas, Bolyai János
Összes hozzászólás: 1
1  
Az Appendix első fordítása  Roberto Bonola olasz matematikus munkája: Sulle proprietà del quadrilaterotrirettangolo nella metrica di Lobacefski-Bolyai, Milano, Tip. Rebeschini di Turatie C., 1904.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]