Vasárnap
2017-11-19
18:52:42
...
Statisztika
Szabolcs

Truffa portál

Cikkek

Főoldal » Cikkek » Cikkek » Irodalom

Gerő és a ház

Gerő kissé gátlásos gyerek volt, s később is egyetemista korában irigykedve tekintett jó svádájú kollégáira. A labdajátékokat sem szerette több dioptriás szemüvege miatt, ellenben a matematikában, s a többi reáltárgyakban otthon volt. Festeni szeretett volna, de hiányzott hozzá a kézügyessége, hogy finoman fogalmazzak. Ezért fordult a figyelme a fényképezés felé. Ebben aztán kiteljesedett, sikerült a gátlásaitól is megszabadulnia. Az alapokat hamar megtanulta, s kiegészítette sajátos látásmóddal, így néhány sikert is elkönyvelhetett magának ezen a téren. Lévén, hogy kirándulni szeretett, fotótémái is a természethez igazodtak. Fényképezett fákat, tájat, erdőt, folyót, patakot, állatokat, néha még embereket is, de azok közül inkább az erdőt járókat. Képei sokszor olyan különösen mutatták meg a témáit, mintha mindjárt megelevenednének.
Legkedvesebb képe, mely a megyei tárlaton is helyet kapott, egy házat ábrázolt nagy lombos fák árnyékában. A lombok jótékonyan enyhítették az épület szögleteit és merev vonalait. A kiállító teremben egy oszlop mellett kapott helyet. Gerő az oszlop mögé húzódva leste a „műértő közönség” megnyilvánulását.
- Nézd ezt a képet, Lajos! – hallotta egyik látogató hangját. – Egész különös hangulata van. Mintha a nyitott ablakon beleshetnénk az ott lakók életébe.
- Gyere már, Lujza, még sok megnézni való kép van a falakra kirakva!
Gerőt elgondolkoztatták a hallottak. Eszébe idézte a körülményeket, amikor a képet fényképezte. Az erdőszélen bóklászva talált rá a házra. Megragadta a hely hangulata, bár nem értette miért. Előkapta gépet, rászerelt az állványra, aztán ahogy a nyitott ablakot meglátta, gondolta, jobb lesz engedélyt kérni a házban lakóktól, nehogy később gubanc legyen. Bekopogott és belépett. Bent a olyan kép tárult elé, mint egy színpadi jelenet. Az előtérben egy asztal ált mögötte fiatal lány ételt készített a kályhánál, jobbra a szoba mélyéből egy középkorú asszony figyelte. Gerő megbűvölten nézte a jelenetet, majd összeszedte magát, hogy engedélyt kérjen a fényképezéshez.
Nemcsak hogy megkapta az engedélyt, de meg is kínálták az éppen elkészült pörkölttel.
- Csak egy darab húst teszek a tányérra – szólt a lány tányért, és evőeszközöket téve az asztalra -, s ha ízlik, adok egy rendes adagot.
Gerő nem kérette magát, ketté vágta a húsdarabot és megette.
- Igazán ízletes - dicsérte.
A lány elvette a tányért és bőséges adagot mert bele, odatolta a férfi elé s egy jó karéj friss, puha kenyeret rakott mellé.
- Nézem, milyen ügyesen vágja falatokra a húst! – jegyezte meg a lány anyja.
- Azért csinálom így, hogy a rostokat keresztbe vágjam. Ettől lesz puhább és ízletesebb a falat.
- Ízlik? – kérdezte a lány.
- Nagyon! – lelkendezett Gerő, s a tányért még kitörölte egy darab kenyérrel.
- Egészségére!
- Köszönöm, s mivel tartozom a finom ebédért?
- Isten ments, hogy mi ezért pénz kérjünk! Nem tartunk fent kifőzdét. Ez volt az első étel, amit önállóan főztem anya beleszólása nélkül.
- Gratulálok! Kegyed már kész szakácsnő. És még egyszer köszönöm, de megyek dolgomra, vár a masina!
Arra riadt fel az elmélázásból, hogy hangoskodó tumultus gyűlt a képe köré.
- Mondom, hogy van valaki szobában! - jelentette ki valaki.
- Gyere ide középre, mellém és nézz mereven a nyitott ablak sötét foltjára.
- Nézzek farkasszemet az ablakkal?
- Igen, igen! Látod már? Mozog valami a szobában.
- Igaaaz! – kiáltotta a megszólított izgatottan. – Alakok mozognak ott bent! Jaj, de izgalmas!
Nem folytathatta, mert a képhez rohant egy felhevült alak, és standa pityere letépte a falról „boszorkányság, boszorkányság” szavakat kiáltva.
Az emberek rántottak, de sikerült eliszkolnia, mielőtt meglincselték volna. Pillanatokon belül jött a teremőr és a galéria tulajdonosa, de a támadó eltűnt. felszedték a földről a kép maradványait, de teljesen használhatatlan lett.
- Hozok holnap egy másolatot – nyugtatta a kedélyeket Gerő.
Azonban ez már nem váltotta ki azt a hatást, mint az eredeti. Amikor lejárt a kiállítás és leszedték a képeket, Gerő egy mappába tette az övét és elballagott, hogy ígéretéhez híven adja át a ház lakónak, de hiába zörgetett, nem nyitottak ajtót. Körbejárta a házat, zörgetett az ablakon is, de semmi eredménye nem volt. Átment a szomszédhoz, aki éppen a kertjébe tett vett.
- A szomszédéket keresem – szólott, miután udvariasan köszönt.
- Keresheti, mert tavaly óta üresen áll a ház.
Gerő csak rázta a fejét és nem értett semmit, majd dolgavégezetlenül hazament.
Mi sem értettük, mikor elmesélte!
Kategória: Irodalom | Hozzáadta:: Szabolcs (2017-05-16)
Megtekintések száma: 29
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]