Péntek
2017-11-17
23:46:59
...
Statisztika

Truffa portál

Cikkek

Főoldal » Cikkek » Cikkek » Irodalom

Három etűd

Kibédi kedves ismerősöm, Demeter nyitotta rám az ajtót egy kora tavaszi reggelen. A kerti munkákra készülve ügyködtem, mikor jó reggelt köszönve belépett a kapun.
- Hoztam egy zacskó hagymamagot. Most kell elvetni – szólott.
- Most? Hiszen még alig olvadt el a hó.
- Most bizony, amig nedve van a földnek. Fel kell rendesen ásni, elgereblyézni, jól összeaprítani, ne legyenek gallyak.
- Olyan legyen, mint a hagymaföld? –kérdeztem mosolyogva.
- Olyan, olyan – válaszolta Demeter –, aztán majd jövök és megnézem, milyen lett az eredmény!
- És hozok hagymapalántát is – tette még hozzá nevetve.
Mindent úgy tettem, ahogy mondta. Hamarosan ki is keltek a kicsi palánták. Vékonyak, mint a hajszál, de a lelkes locsolás, öntözés hatására lassan növekedni kezdtek. Mikor eljött az ideje a kiültetésnek sajnos alig voltak arasznyiak és továbbra is csak vékony fűszálnyiak. Mentőangyalként megjelent azonban Demeter és hozott egy jókora kötés gyönyörű, erőteljes, frissen kiszedett hagymapalántát a sajátjából.
- Ezeket ültesse el, barátom. De jobban készítse elő a talajt! Trágyázni is kell és jól fellazítani. Húsz centire egymástól és a középtájon lecsípni a hajtást, hogy csak egy bő tenyérnyi maradjon belőle, és nagyon jól megöntözni. Ennyi a tudomány. Ősszel jövök!
És ősszel jött. Hozta az ízletes, kétökölnyi, gyönyörű kibédi lilahagymát.
Két koszorúval…
*
Szegeden mentőztem, amikor az alábbi eset megtörtént. Éjfél után jött egy hívás, a nővér rádión adta le, mert éppen betegnél voltunk. Nem kellett messze menni, csak a második utcáig, s ahogy végeztünk indultunk is.
- Jaj, jöjjön, doktor úr! – fogadott a középkorú hölgy, aki kihívott.
- Ki a beteg?
- A fiam.
- Hol van?
A szobaajtóra mutatott.
- Bezárkózott. Nem jön ki már órák óta. Hiába is kopogtatok…
- Egyedül van bent?
- Nem tudom!
- Tessék bekopogni, és szólni, hogy itt vagyok, nyissa ki az ajtót, tudjam megvizsgálni, ha baja van.
A hölgy kopogtatott az ajtón, s beszólott, ahogy tanácsoltam.
- Anya! Ne kopogtass ötpercenként! Nem kell semmiféle doktor. Klári van nálam…
*
Szenthkúthy adjunktusnő a szobája félig nyitott ajtajában állva figyelte a folyosón zajló jelenetet.
- Hagyj már végre békén! – mondta fojtott hangon a férfi.
A jó negyvenes, erőstestalkatú, világos bőrű, majdnem hogy sápadt férfi a kezei maga előtt tartva igyekezet a hozzá közeledő hölgyet távol tartani.
- Viktor, ne lökj el! Hozzám tartozol, bármit is mondasz!
- Nem tartozom én hozzád, miket beszélsz? Különben is ez itt az egyetem és ne cirkuszkodj!
Az adjunktusnő megsokallta a szóváltást és odaszólt.
- Viktor, kérem! Várjuk konzultációra.
A férfi menekülésszerűen belépett a kitárt ajtón.
- Mi volt ez a jelenet? Ki ez a nő?
- A volt feleségem. Húsz éve elváltunk. Hivatalosan, vagyonmegosztással, szerintem becsületesen. Elköltöztem még az országból is. Újra nősültem, van három gyermekem. Iskolások, a legnagyobb egyetemre jár.
- Akkor ez mi volt?
- Megtudta a címemet egy szakfolyóiratból, ahol a dolgozataimat közölték, és megjelent a színen. Nem érti még most sem, hogy annak a régi közös életünknek rég vége!
- Sajnálom, Viktor! De beszéljünk másról, és szólítson Olgának…
Kategória: Irodalom | Hozzáadta:: Szabolcs (2016-09-01)
Megtekintések száma: 102 | Hozzászólások: 1
Összes hozzászólás: 1
1  
Bige Hdvg A hagymás történt vicces.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]