Május első vasárnapján
- Anyuka! Ezt a csokrot most ide teszem az asztalra. Látod, még jól tudom, melyik a kedvenc virágod. A vadvirágok: búzavirág, kankalin, harangvirág. Nézd, az asztalon az a régi terítő van, amit születésnapomra hímeztél ki. Van fél évszázada. Hogy szerettél kézimunkázni! Az alkotás öröme vezetett, és milyen csodálatos, színekben pompázó munkák kerültek ki a kezed alól! Gondolatban most megsimogatom – mint annyiszor - fáradt hátadat. Emlékszel, mikor azokon a régi májusi első vasárnapokon becsengettem hozzád a tarka csokorral? A sarokból elővetted a tavaly készített meggy likőrt, s két kicsi, gyűszűnyi pohárkába töltöttél belőle. – Töltsek még egyet? – kérdezted később. - Majd jövőre! – szellemeskedtem. S most már a sokadik csokrot is csak az asztalra teszem, és nem töltesz likőrt. | |
Kategória: Irodalom | Hozzáadta:: Szabolcs (2014-05-01) | |
Megtekintések száma: 518 |
Összes hozzászólás: 0 | |