Szombat
2017-09-23
04:49:22
...
Statisztika

Truffa portál

Cikkek

Főoldal » Cikkek » Cikkek » Irodalom

Önvád - majdnem novella
Mottó:

„Egy „tömeggyilkos„ gondolatai.”

Önvád - majdnem novella

Rosszkedvűen ébredt, mint minden nap, amikor ölni készült.
Éppen hajnalodott. A kelő nap elvakította, hirtelen azt sem tudta hol van. Már zsigereiben érezte a mai nap elkövetkezendő megaláztatásait, azt hogy hosszú évszázadok óta mindig mások döntenek helyette. Őt soha senki sem kérdezi meg, mi a véleménye a gyilkolásról.
A legelviselhetetlenebb az egészben az, hogy végre kell hajtani a parancsot. Őt így nevelték, ne ellenkezzen. Egy társadalomban mindig vannak vezetők és vezetettek. Ő az utóbbiakhoz tartozott.
Pedig hányszor volt lelkiismeret furdalása a gyilkosságok után, hány álmatlan éjszakát virrasztott át. A gyötrődés, hogy - jól tettem, hibáztam, ellent kellett volna mondanom - kikészítette az idegeit, de kemény, akaratos típus volt, s újra és újra rendelkezésére állt megbízóinak. A hosszú munkával töltött évek alatt igazi gyilkológéppé vált. A foglalkozása sajnos közismert volt, de szerencsére sem gyerekei, sem rokonai, barátai nem voltak, akik előtt szégyellnie kellett volna a munkáját. Elég volt a maga önvádja nap, mint nap.
Ám most végre eldöntötte, hogy a sarkára fog állni, még ha ki is élezi a kapcsolatát megbízóival.
Ma meg fogja tagadni az engedelmességet!!! Legalább egyszer az életében ne rajta legyen a meggyilkoltak árváinak átka, lássák meg az emberek, tud ő jót is tenni.
Acélos tekintete már látta az áldozatát, ahogy közelített hozzá, majd letérdelt eléje. Tekintete szinte könyörgött az életéért. Az ember pontosan tudta hogy meg fog halni, de reménykedett a csodában.
Úgy gondolta most jött el az ő ideje. Kegyelmi szavakra nyitotta száját, de csak hangtalan sikoly jött ki belőle, majd meghallotta a megszokott kattanást, és egy hangosabb kiáltást. A kattanás volt az, amely mindig kiszabadította helyzetéből, rohanásra-ölésre késztette, és ebből rögtön tudta, hogy ma is elveszi egy ember életét.
A guillotine tehetetlenül, sírva zuhant áldozatára.

2006.09.03.
Kategória: Irodalom | Hozzáadta:: cassy (2012-05-21)
Megtekintések száma: 190 | Hozzászólások: 2
Összes hozzászólás: 2
2  
Örülök neki. Szeretem a megszemélyesítéseket, de csak ha a végén derül ki, hogy ez az. Elég nehéz, hogy ne idő előtt legyen.

1  
Nagyon cseles:-) Tetszik.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]