Rezső bácsi meg csak állt a lökdösődő utasok közt,

Mondom, ölt meg a féltékenység!

Botanikai séta

Falunk mellett a hegyoldalon több hektáros védett terület van. Rezervátum. Itt nem szabad építkezni, fát kivágni, legeltetni. Lassan növekvő fákból álló erdő borítja a hegyoldalt. Palesztin tölgy a neve, s szinte pótolhatatlan, ha egyet is kivágnak. Maga a vidék nagyon gazdag növényekben dacára különös éghajlatának, a száraz, meleg nyárnak. Igaz az év másik felében csapadék dús, enyhe a tél.

Gyerünk, gyerünk! Kifutunk az időből,
De itt van még ez az alkalom!
Ölelj, érezzem óvó két karod,
Legyél nekem az utolsó védett öböl…

Fussunk, mint régen fel a hegyre,
A fák közzé, a napfényes ligetbe,
Gyermekkorod jusson eszedbe,
A dal, a játék, a vidám terefere.

Énekeljünk, kiabáljunk hangosan,
Hallja világ hogy mi is itt vagyunk
És mások is, nem csak mi magunk
Játszunk, mint akkor, felnőttet pajkosan.

Decemberi történet

- a nagy ünnepi készülődés idején mesélte el a kedves ezt a kis történetet, s most közre adom, mások is érezzék azt a meleget, mely a gyermeki szívekből árad:

... polgári neve Szilveszter Sándor, de már kicsi kora óta Robi Sanyinak nevezték a robotok iránti szenvedélye miatt. Építőkockáiból, vagy akár milyen kisebb tárgyból robotokat épített, és alig hogy megtanult rajzolni, ceruzája alól különféle robotok kerültek ki. Rajzolt kockafejű, szögletes, lapos, kerek alakokat.

Látom, hogy szeretnél csavaros cukorkát vásárolni!

- Érzi, ahogy a hangok felragadják a felhők fölé?

Lábaira fűből és vesszőből sarut kötött, hogy ne hagyjon nyomot maga után

Bánk Bánt is alakította...