A fejezetben található bejegyzések: 160
Mutatott bejegyzések: 118-130
Mutatott bejegyzések: 118-130
Hinnéd? |
- A domnu maghiar? – szólított meg a mellém telepedő kalapos, lódenkabátos férfiember. - Igen, magyar vagyok, de honnan gondolta az úr? - Szép, tiszta kendő, benne kenyér kenve zsír. Na, ezen el lehetett gondolkodni egy darabig. |
Olajpasztel |
Üvegablakok szórják Naptól lopott fényüket |
(„Idétlen időkig”) |
Fiatal voltam és csiha. Nem gondoltam a nehézségekkel, csak nekivágtam, ha valami rámjött. |
szerelmes vers |
haiku |
Tartozom ezzel a történettel a szereplőknek – azoknak is, akiket megidézek, s azoknak is, akiket nem. Az ő életük, mondhatnám, része az enyémnek. A sors akkor sodort bennünket egymás közelébe, amikor csak emberséggel, összetartozással, egymás iránti kölcsönös tisztelettel lehetett felszínen maradni, elkerülni a bukást. Távolról sem anyagi, hanem kimondottan erkölcsi értelemben. |
Első mese-álom |
Ízletes is, és még meg is gyógyít! Amerikai kutatók "felfedezték", hogy a „cékla leve” segíthet a demencia sakkban tartásában, mivel nitrátot tartalmaz, amely megnyitja a véredényeket, és „fokozza az agy vérellátását” is. De más betegségek kezelésében is tud több népszerű gyümölcslé segíteni. |
Visszatérés |
A szem |